Belmagasság
A belmagasság az a függőleges távolság, amely a padlószint és a mennyezet (födém) alsó síkja között mérhető. Ez határozza meg, hogy mennyire „tágasnak” érződik egy helyiség, és számos műszaki, jogi és kényelmi követelmény kapcsolódik hozzá.
Mit jelent pontosan a belmagasság?
A kifejezés jelentése a padlószint és a födém vakolt vagy burkolt alsó síkja közötti távolság. Ez a szám általában centiméterben vagy méterben van megadva, és minden helyiségre külön mérhető. A térérzet, galériázhatóság, fűtési igény és használhatóság szempontjából is kulcsszerepe van.
A belmagasság típusai
A jogszabályok és az építészeti gyakorlat többféle belmagasságot különböztet meg.
Az átlagos belmagasság a helyiség térfogatának és a hasznos alapterületének hányadosa. Különösen tetőtér esetén fontos, ahol a belmagasság különböző pontokon változik. Példa: egy 60 m²-es helyiség, amelynek belső térfogata 150 m³ → az átlagos belmagasság: 150 / 60 = 2,5 m
A szabad belmagasság a ténylegesen „járható” magasság, vagyis a padló és az épületszerkezetek (pl. gerendák, csövek) alja közötti távolság. A határoló faltól vízszintesen mért 0,20 m-es sávon belül, a padlótól mért 1,90 m magasságig beálló épületszerkezet vagy rögzített vezeték figyelmen kívül hagyható.
Jogi előírások: mekkora legyen a belmagasság?
A helyiség belmagasságát a rendeltetésének és a lehetséges legnagyobb befogadóképességének megfelelően kell meghatározni. A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, vagyis az OTÉK határozza meg a kötelező minimumokat. A következő értékek jellemzőek:
| Helyiségtípus | Előírt átlagos belmagasság |
|---|---|
| Nevelési-oktatási intézmények, kórtermek, 200 m² feletti huzamos tartózkodású terek | min. 3,00 m |
| Lakóhelyiségek, irodák, közösségi terek | min. 2,50 m |
| Lakás második vagy további lakószobái (pl. háló) | min. 2,20 m |
| Nem huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségek (pl. fürdő, WC) | min. 2,20 m |
| Közlekedők, menekülési útvonalak (szabad belmagasság!) | min. 2,20 m |
| Tárolók, pincehelyiségek | min. 1,90 m szabad belmagasság |
Hogy néz ki a gyakorlatban?
A jogilag előírt minimum belmagasság eltérhet attól, ami a gyakorlatban megvalósul. Íme néhány jellemző példa:
- A modern, új építésű lakásokban általában 2,60–2,80 m.
- A polgári lakásokban 3,60–4,20 m is lehet, ami már ideális galériázáshoz.
- A panelépületekben gyakran 2,60 m körüli.
- Tetőtérben: a szabályok szerint a belmagasság csak 1,90 m felett számít bele a hasznos alapterületbe.
Mire figyelj?
Vásárlás vagy felújítás esetén:
- Mindig több ponton mérd meg a belmagasságot, főleg ferde tetők, gerendák, álmennyezetek esetén.
- Álmennyezet, mennyezeti gerenda, kiálló gépészet csökkenti a szabad belmagasságot – és a komfortot is.
- A belmagasság befolyásolja a fűtési költségeket – minél nagyobb a térfogat, annál több energia kell a fűtéshez.
- A galéria csak akkor alakítható ki, ha legalább 1,90 m szabad magasság marad alatta is és fölötte is.
Gyakori félreértések
- A galériázhatóság nem automatikus, csak mert „magas a mennyezet”.
- A belmagasságot nem a padlóburkolat aljától, hanem a készen lévő padló felszínétől kell mérni.
- Nem számít bele a belmagasságba a csak részben hozzáférhető ferde falszakasz (pl. tető alatti rész 1,90 m alatt).